– És megbocsátott?– Meg. Harmadszorra. Már nem volt elég a virág, meg a csoki. Bort is vettem. Márkásat. Na úgy, nagy nehezen. Teljesen bepörgette magát, hogy így meg úgy…, nekem ő már semmit sem jelent, aztán kétszer hiába kértem, hogy bocsásson meg, azt mondta oké, de közben fenét… olyankor úgy beszél, mintha lenne még ott … Bővebben: Passz