„Üreges” írás, olyan, mintha egy specialisták számára is nehezen járható barlangban kúsznánk-másznánk, ahol időnként felegyenesedve, szinte sétálva haladhatunk, de zömmel csak szorongva tuszakolódunk egy olyan végkifejlet felé, amit már az első oldalak után nem igazán szeretnénk elérni. A könyv közepe felé rájövünk, hogy mégis jobb a tuszak, mint az üreg, ahol jószerivel nincs tartalom. A … Bővebben: Rideg Sándor: Sámson